Megéri a hőszivattyú?

Mivel a jelenlegi energiapolitika a zöld átállás mellett tette le a voksát, nincs kétség afelől, hogy a hőszivattyúk felváltják a fosszilis energiával működő fűtéstechnikai berendezéseket. A fiatalabb generációk egyre tudatosabbak és egyre nagyobb népszerűségnek örvend a fenntarthatóság, környezettudatosság, karbonlábnyomunk csökkentése. Az új energetikai szabályozásokban megadott kötelező megújuló energia rész arány is arra segít következtetni, hogy a jövő a megújuló energiaforrásokba van. Az utóbbi években kialakult energiaválság, és a kormány energia politikája, a különféle támogatások szintén azt erősítik, hogy érdemes komolyan venni a hőszivattyút, mint fűtés- és hűtéstechnikai berendezést.

Számos kulcsfontosságú előnye van annak, ha a hőszivattyús rendszert tervezünk vagy telepítettünk otthonunkba. De természetesen minden éremnek két oldala van. A hőszivattyúnak is vannak hátrányos tulajdonságai. Nézzük meg a feltörekvő hőszivattyús technológia előnyeit és hátrányait.

Mi az a hőszivattyú?

A hőszivattyú olyan hűtő/fűtő berendezés, ami az egyik oldalról (környezeti levegő, talaj) kivont hőt a másik oldalra szállítja. A hőszivattyú a természetben elérhető energiát hasznosítja fűtésre, használati melegvíz előállításra, hűtésre is hagyományos tüzelőanyagok felhasználása nélkül. Hőszivattyú hűteni is képes az életterünket. Ilyen esetben hőszivattyú fordított üzemmódban működik, vagyis ebben a funkciójában nem fűti, hanem hűti az otthonunkat, mindezt úgy, hogy a fűtési rendszerünkben (felülethűtés, fan-coil, stb.) nem melegvizet keringtet, hanem hideget. Megfordítva a körfolyamatot, a házból vonja el a hőt és vezeti a szabadba.

A hőszivattyú többféle közegben lévő energiát is képes hasznosítani, ez lehet föld, talajvíz vagy levegő. A fűtéshez szükséges melegvíz vagy meleg levegő előállítására igen alacsony környezeti hőmérséklet (akár -20°C) esetén is képes a hőszivattyú, így kis hazánk hőmérsékleti viszonyai között is gazdaságosan üzemeltethető.

Hogyan működik a hőszivattyú?

A hőszivattyúnak négy fontos alkotóeleme van: kondenzátor, expanziós szelep, elpárologtató és kompresszor.
A folyamat kezdetén a hűtőközegünk folyékony halmazállapotban van, hőmérséklete a környezeti hőmérsékletnél jóval alacsonyabb. Hőmérséklete hűtőközeg típustól függően -10°C környezeti hőmérsékletnél akár -30°C is lehet, így hőt tud elvonni a környezettől (Termodinamika I. tétele). Hűtőközegünk hőmérséklet és nyomás hatására képes halmazállapotot váltani, folyékonyból gáz lesz amint növeljük a hőmérsékletet. Az elpárolgással újabb hőenergiát vonhatunk ki a környezetből.

Ez a gáz halmazállapotú hűtőközeg jut el a kompresszorba, aminek segítségével összenyomjuk a közeget. Ennek hatására felmelegszik és így továbbítjuk a kondenzátorba.
A kondenzátor egy hőcserélő, aminek egyik oldalán a fűtővizünk a másik oldalán a hűtőközegünk kering. Az ide érkező meleg hűtőközegünk hőt ad át a fűtővíznek így le is kondenzál. Itt szintén felhasználjuk a halmazállapot-változáskor keletkező, úgynevezett kondenzációs hőt.
Ezt követően egy expanziós szelepen (adagoló) keresztül a hűtőközeg a kültéri egységbe távozik (elpárologtató) és a folyamat kezdődik előlről.

Előnyök és hátrányok…

A hőszivattyúk előnyei

• Energiahatékonyak, ami csökkenti a karbonlábnyomát. A hőszivattyú elektromos energiát használ a kompresszor működtetéséhez, de mivel több energiát termel, mint amennyit felhasznál, ez egy nagy pipa az energiahatékonyság oszlopban. Ezek a rendszerek zöld energiával is működhetnek (pl.: napelemmel), ami még jobbá teszi őket!
• Olcsóbb az üzemeltetésük. A hőszivattyú energiatakarékosabb. Egy hőszivattyús rendszer, ha szakszerűen van megtervezve és kivitelezve akár 40-50%-al is csökkentheti rezsiköltségünket. Hőszivattyúnkhoz igényelhető H tarifa a fűtési időszakban kedvezményes elektromos energiát biztosít rendszerünknek.
• Sokkal biztonságosabbak. Lehet, hogy nem gondolna rá, de a gázkazán egy tüzelésű rendszer, amely éghető tüzelőanyagon keresztül hőt termel. Ha így fogalmaz, egy kicsit kevésbé hangzik úgy, mint valami, amit otthonában szeretne, igaz? Az elektromos hőszivattyú nem használ égést és üzemanyagot, csak elektromosságot. Továbbá nem kell tartani a szénmonoxidtól sem, és nincs szükség kéményseprőre sem.
• A hőszivattyúkkal a hűtést is biztosítanak a melegebb hónapokban, ami azt jelenti, hogy lényegében egyidejűleg kap egy légkondicionálót is! Megfelelő hőleadó és elvonó felületekkel télen-nyáron optimális hőmérsékletet teremt otthonába.

A hőszivattyúk hátrányai

• Az első lényeges dolog, amit érdemes figyelembe venni, az az, hogy a hőszivattyúk telepítési költsége viszonylag magas; magas a rendszer bekerülési értéke is és nem olcsó egy jó szakember által végzett telepítés, üzembehelyezés sem.
• Nem minden épület alkalmas a hőszivattyú telepítésre vagy optimális üzemeltetésre. Ez főleg felújításokra igaz. Ha nincs felület fűtési/hűtési rendszer kiépítve ami alacsony hőmérsékletekkel üzemel, növekszik az üzemeltetési költség, mert a hagyományos radiátoros fűtés optimális működéséhez magasabb vízhőmérséklet szükséges.
• Egyes hűtőközeg fenntarthatósága megkérdőjelezhető. Bár jelenleg a különféle szabályozásoknak köszönhetően egyre nagyobb számba jelennek meg az alternatív, üvegházhatást nem okozó hűtőközegek.

Egy megbízható, energia hatékony rendszer tervezéséhez és kiépítéséhez mindenképp kérjen segítséget szakembertől. Cégünk tervezésben, kivitelezésben, értékesítésben és karbantartásban is segítséget tud nyújtani.  Keressen minket bizalommal vagy nézzen szét webshopunkon.